Vizsgafelkészítés online: Cambridge, IELTS, Origó, Norskprøve, Bergenstest

A nyelvvizsga és a nyelvtudás nem ugyanaz. Valaki beszélhet jól, mégis elbukhat egy vizsgán, mert nem ismeri a feladattípusokat, rosszul osztja be az időt, vagy a fogalmazásnál nem azt írja, amit kérnek. Más pedig egy jól begyakorolt technikával átmegy, pedig a valóságban még bizonytalan. A vizsgafelkészítés ezért nem pótolja a nyelvtanulást, de a vizsga előtti hetekben sokat számít.

Mikor kezdj?

Akkor, amikor gyakorlófeladatokon már nagyjából hozod a szintet. Ha még messze vagy tőle, előbb a nyelvet kell fejleszteni, és csak utána a vizsgatechnikát. Egy tanár egy-két próbafeladat alapján meg tudja mondani, hol tartasz. Általában két-három hónap célzott felkészülés elég, ha a szint már megvan.

Mit csinál a felkészítő tanár?

• Végigveszi a vizsga minden részét, és megmutatja, mit pontoznak.
• Időre íratja és beszélteti a tanulót, mert vizsgán az idő is ellenfél.
• Kijavítja a fogalmazásokat a vizsga értékelési szempontjai szerint.
• Szóbelire szituációkat és képleírást gyakoroltat, ugyanabban a formában, ahogy a vizsgán lesz.

Angol

A Cambridge-vizsgák közül a PET a B1, az FCE a B2, a CAE a C1, a CPE a C2 szintet méri. Az IELTS egyetlen vizsga, amelynek pontszáma mutatja a szintet, és főleg külföldi továbbtanuláshoz kérik. Ha a vizsgát itthon, például a diplomához használnád, előbb nézd meg, elfogadják-e.

Norvég

A Norskprøve az alap- és küszöbszintű tudást méri, és sokan a letelepedéshez vagy egy munkahelyhez teszik le. A Bergenstest (hivatalos nevén Test i norsk – høyere nivå) magasabb szintű, sok norvég egyetem és munkahely ezt fogadja el. A vizsgahelyek főleg Norvégiában vannak, és a jelentkezési időszakok szigorúak, ezért a dátumokat jó előre nézd meg a szervező honlapján.

Magyar mint idegen nyelv

Magyarból több vizsgarendszer is van, közülük az Origó és az ECL a legismertebb. Mindkettő több szinten, írásbeli és szóbeli részből álló vizsgát kínál.

A szintek tartalmáról a nyelvi szintek leírásában olvashatsz.